Dél-európa karsztos vidékein vadon tömegesen termő,de az egész világon elterjedt,termesztett gyógynövény.A méhészek szivesen ültetik a kaptárak közelébe,mert jó méhlegelő.A zsálya (salvia officinalis L.)az ajakosvirágúak (Lamiaceae) családjába tartozik,népies elnevezése : kerti zsálya,orvosi zsálya,Szent János füve.
A bokros illatos félcserje akár 60-100 centiméterre is megnő.A fiatal,lágy hajtások virágzáskor 20-30 centi hosszúak,molyhos szőrűek.Ezüstös szinű,bársonyos levelei keresztben,átellenesen állnak.Lemezeik 2-6 centi hosszúak,lándzsa vagy tojásdad alakú,tompa csúcsú,aprón csipkés szélűek,szőrökkel sűrűn borítottak.Virágai a szár felső részén álfüzérben állnak.A párta ibolyakék,néha rózsaszín vagy fehér.Ennek a gyógyfűnek a botanikai neve :salvere (megőrizni) szóból ered,ami arra utal,hogy a zsályáról azt tartották,hogy minden betegséget gyógyít.Az ókori görögök és rómaiak-a rozmaringhoz hasonlóan-tartósításra használták,de hamarosan a gyógyászatban is rangos helyet szerzett magának.A görög Dioszkoridész,vizelethajtónak és menstruációt serkentőnek tekintette,de a gyógynövény leveleit sebek kezelésére is ajánlotta.
A római Pliusz, kígyóharapás,bélféreg,epilepszia,melkasi bántalmak ellen és a menstruáció serkentésére egyaránt javasolta.A X. század körül az arab orvosok úgy vélték,hogy a zsálya segítségével az emberi élet a halhatatlanságig meghosszabbítható.A keresztes hadjáratok után,földöntúlinak hitt hatalma Európában is megjelent : "Miért halna meg az ember ki a kertjében zsályát termel?","Aki örökkön kíván élni májusi zsályát kell annak enni".
A középkori franciák a "minden jó" névvel illették és Nagy Károly elrendelte,hogy a királyi gyógynövénykertben zsályát is termesszenek.Az Indiai ajurvédikus orvosok,menstruációs panaszokra,a szoptató anyák emlőgyulladására,valamint kedélybetegség,álmatlanság,aranyér és szembetegség gyógyítására rendelték el.Az elmult századokban az Európai orvosok gyakran alkalmazták a gyógynövények borban való főzeteként,például szájápolásra,torokfájásra.Az orvosi zsálya levele az illóolajon kívül gyantát,viaszt,külömböző savakat és ösztrogén hatású anyagokat tartalmaz.
A többszáz éves tapasztalat mellett tudományos vizsgálatok is kimutatták,hogy a zsályalevelek igen hasznos gyógynövényt jelentenek a házi patikákban.A levelek forrázása illóolaj és cseranyag tartalmuknál fogva fertőtlenítő,baktériumölő,gyulladásgátló hatásúak.
A zsályatea hatását elfogyasztás után 2-3 óra mulva fejti ki,izzadás,bélhurut kezelésére kiváló.Egyes országokban ezért is nevezik növényi aszpirinnek.A meleg zsályatea kitünő toroköblítő a szájban fellépő betegségek enyhítésére.Náthánál és szamárköhögésnél tejben főzik meg a leveleket.A gyógytea jó hatással van a fogíny,száj,és torokgyulladásra.A porított levél szájvizek,fogporok készítésére is alkalmas.Megbecsült fűszer.
Keserű íze miatt kitünő étvágyjavító,gyenge gyomorerősítő,megkönnyíti az emésztést.A legtöbb konyhai fűszernövényhez hasonlóan,a zsálya is nyugtató hatást fejt ki,a gyomor sima izmaira.Mérsékelten alkalmazva segíti a zsíros ételek emésztését.Szárnyasok töltelékét ízesítik vele,de jól harmónizál más,erősen fűszerezett ételekkel is.Kacsa és libasültek,májból készült ételek,pástétomok elmaradhatatlan fűszere,de a milánói makaróni is elképzelhetetlen nélküle.